hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2013. 10. 31. (XVII/44) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Bizalmi válság - Mindenki lehallgat mindenkit

Egyre kínosabb helyzetbe kerül Washington, miután Európában óriási felháborodással fogadták a rendkívüli méreteket öltő kémkedést a szoros szövetségestől. Egy hónap alatt 70 millió franciaországi, 60 millió spanyolországi és 46 millió olaszországi hívás, valamint Angela Merkel mobiltelefonjának lehallgatása több mint egy évtizeden át – ezek a legújabb információk az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységeiről, amelyek Edward Snowdentől, az NSA volt munkatársától származnak.

Úszó otthonok

Legalább 122 ember halt meg eddig a kambodzsai árvízben, amióta a szeptember végi heves esőzések hatására a Mekong folyó kilépett a medréből. Az ország 24 tartományából 18-at öntött el az áradó víz, amely 250 ezer hektár rizsföldet és 35 ezer hektárnyi egyéb termőföldet is elmosott. A katasztrófa hatására az ország­ban alapvető fontosságú rizs­ter­més a felére esett vissza.

Nők a volán mögött - Lázadás szaúdi módra

Polgári engedetlenséggel tiltakoztak a szaúdi asszonyok az ellen, hogy a világon egyedül Szaúd-Arábiában nem vezethetnek autót a nők. Bár nincs olyan állami törvény, amely tiltaná, hogy a volán mögé üljenek, a vallási rendelkezések alapján az országban csak a férfiak vezethetnek autót.

Nem vagyok a jóléti turisták védnöke

Erősödő Európa – ezzel a címmel jelent meg a napokban új könyve. Mostanában inkább temetni szokták Európát, a héten Marine Le Pen például a szétesés előtt álló Szovjetunióhoz hasonlította az Európai Unió mai helyzetét…– A tényekhez és nem a szélsőjobboldali retorikához kell mérni a valóságot. Az elmúlt 5-6 évben nagyon kemény, precedens nélküli gazdasági-pénzügyi válságot élt át az Európai Unió. Két visszaesési ciklus is lezajlott, különösen az eurózónán belül, de most néhány hónapja újra biztató jeleket látunk. A korábbi időszakkal ellentétben a jelenlegi fellendülés mögött már rendszerszintű döntések állnak, amelyek nagyobb fokú stabilitást eredményezhetnek. Ennek érdekében akarjuk megerősíteni a valutauniót, hiszen a válság Európában azért húzódott el sokkal hosszabb ideig, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban, mert a valutaunió még csak félkész állapotban van.Nemrég egy nemzetközi konferencián azt hallottam Larry Summers volt amerikai pénzügyminisztertől, hogy Európa a világgazdaság beteg embere, a legfőbb visszahúzó erő, miközben minden más térség – Afrikát is beleértve – sokkal jobban teljesít. Ön lát kitörési lehetőséget?– Nagyon könnyű félrediagnosztizálni ezt a válságot. Szeretik ránkolvasni azt, hogy Európa nem állja a versenyt más régiókkal szemben. Pedig a fő problémát nem a versenyképesség hiánya, hanem a komoly belső egyensúlytalanságok jelentik, amelyeket az elmúlt évek recessziója csak tovább fokozott. Ebben hozhat fordulatot a négy elnök – Van Rompuy, Barroso, Draghi és Juncker – által 2012 júniusában aláírt dokumentum, amely kimondja, hogy a bankuniót előbb pénzügyi, majd politikai uniónak kell követnie. Ez a teljes folyamat hozhatja el a rendszer stabilitását, bár az eredményeknek már a politikai unió előtt érzékelhetőeknek kell lenniük. Csak akkor számíthatunk tartós fellendülésre, ha ezt a víziót mindenki magáénak vallja és bízik benne.Az egyensúlytalanság egyik legdrámaibb jele a munkanélküliség. Miközben Németországban a válság alatt is nőtt a foglalkoztatottság, a déli országokban minden harmadik-negyedik ember nem talál munkát. Ez sem utal betegségre?– Németország és a déli államok ellentéte azt jelzi, mennyire kiéleződtek a centrum és a periféria közötti különbségek. A válság előtti intézmények képtelenek ezt a helyzetet kezelni, éppen ezért kell továbblépni az integráció terén. A foglalkoztatottsági válság csak következmény, az ok alapvetően a pénzügyi rendszerben található. Pénzügyi fragmentációnak nevezzük, amikor a periférián található országokban a magánvállalatok nem, vagy csak sokkal rosszabb feltételek mellett kapnak hitelt, emiatt nem tudnak beruházni. Állami szinten pedig ezekben az országokban olyan kamatterheket kell felvállalni a finanszírozáshoz – lásd Görögország, Olaszország vagy Spanyolország példáját –, amely aláássa a korábbi szociális rendszereket.Több országban a fiatalok fele nem talál munkát. Nekik mit tudnak ajánlani?– Valóban, ötven százalék feletti az ifjúsági munkanélküliség Görögországban és Spanyolországban. Sajnos új tagállamként Horvátország is ebbe, a statisztikai lista végén szereplő „klubba” iratkozott be. Számos más országban szintén nagyon magas ez az arány. Január elsejétől az ifjúsági foglalkoztatottsági program keretében pluszforrásokat biztosítunk az ifjúsági garancia bevezetésére. Ez az intézkedéscsomag négy hónapban maximálná a 25 év alatti fiatalok munkanélküliségét. Ha tartós marad az európai fellendülés, ennek eredményeként két év múlva gyökeresen javulhat a helyzet a legtöbb országban, leszámítva talán a görögöket és a spanyolokat. Az utóbbi két országban hosszabb idő alatt lehet elérni ezt a célt. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a program első időszakában átmenetileg akár meg is emelkedhet a mért munkanélküliség, mert sokan éppen az új garancia miatt vállalják a regisztrációt a munkanélküli nyilvántartásba. Van egy hatalmas kallódó, inaktív réteg, akik nem jelennek meg a statisztikákban. Most közülük is sokan láthatóvá válhatnak, mert vonzó lesz számukra a támogatott foglalkoztatás vagy továbbképzés. Csak a tagországokon múlik, hogy milyen gyorsan juttatják el ezeket a forrásokat például Nápolyba, Portóba vagy Vilniusba.Segíti vagy nehezíti a megoldást az, hogy sokan külföldön próbálnak szerencsét?– A mobilitás egyértelműen segíti a munkanélküliség elleni küzdelmet. Akkor is hasznos, ha valaki például Portugáliából elmegy a tengerentúlra, Brazíliába, de még hasznosabb, ha az unión belül vállal munkát, mert a tehetségek így „házon belül” kamatozhatnak. Persze, ehhez szükséges, hogy az illető lásson maga előtt perspektívát; ha vállalkozni akar, kapjon a banktól hitelt és így tovább. A mobilitás éppen az említett belső aszimmetria enyhítését segítheti, mert az északi országokban – Németországot is beleértve – nagyon sok a betöltetlen állás. Két fő akadály van ennek útjában: sokan nem beszélnek idegen nyelvet, és nem is tudnak ezekről az álláslehetőségekről. Különösen a német nyelvtanulás segíthet és az, ha az európai munkaerőpiac átláthatóbbá válik. Ebben igyekszünk mi is segíteni. Az EURES foglalkoztatási portálon közel másfél millió európai állásajánlat közül lehet válogatni. Támogatjuk az állásinterjúkra való felkészülést is, mert miközben a felmérések szerint az európai fiatalok több mint fele kész lenne más országban munkát vállalni, nagyon kevesen tudják, hogyan kezdjenek neki ennek a folyamatnak. Vannak olyan népek, mint a lengyelek vagy románok, akik könnyebben elindulnak külföldre szerencsét próbálni, de ennél sokkal jobb az, ha már otthon meg lehet tervezni az utat. Kisebb így a veszélye annak, hogy valaki csalók áldozatává válik, amire szintén láttunk példát több országban.Azt is természetesnek látja, hogy egész kórházi osztályok ürülnek ki, mert az orvosok és ápolók külföldre mennek 8-10-szeres fizetésért?  – Az agyelszívás valós veszély, ennek például arányaiban Lettország az egyik legnagyobb vesztese. A nagyarányú képzett munkaerő kivándorlása veszélybe sodorhatja az egészségügyet és óriási terhet ró a nyugdíjrendszerre is, hiszen felborul a munkában állók és az eltartottak aránya. Látjuk azonban, hogy ha telítődik egy piac, akkor megindul a visszaáramlás is. Amikor a válság miatt elfogytak a munkahelyek Nagy-Britanniában vagy Írországban, a lengyelek egy része elindult hazafelé. Az ő tapasztalatuk, nyelvtudásuk és összegyűjtött tőkéjük visszatérésük után gazdagítja az anyaországot.Nem mindenki látja ezt ilyen pozitívan. Angliában például Önt tartják az egyik felelősnek azért, mert több mint 600 ezer inaktív uniós munkavállaló, „jóléti turista” él az országban. A Sunday Telegraph egyenesen azzal vádolta Önt, hogy a legbaloldalibb EU-biztosként még több pénzt akar kihúzni a brit adófizetők zsebéből a migránsok javára. Tényleg alá akarja ásni Angliát?– A bulvársajtónak megvan a sajátos nyelvezete, de ennél nagyobb probléma az, hogy az ilyen attitűddel könnyen félre lehet vezetni a brit közvéleményt. Személyeskedni az szokott, akinek nincs érve. Az ilyen vita eltereli a figyelmet a tényekről és a valós jogi helyzetről. A számok alapján Nagy-Britannia egyértelműen nyertese volt annak, hogy az Európai Unió más országaiból képzett, viszonylag olcsó munkaerő érkezett hozzájuk. A brit államháztartás is jól járt az uniós vendégmunkások befizetéseivel, így nincs alapja a „jóléti turizmusról” szóló vádaknak. Volt, ahol azt írták, hogy Nagy-Britanniában 600 ezer külföldi munkanélküli van, holott ez az inaktív személyek száma, munkanélküli segélyt töredékük, 60 ezren kapnak. Hozzátartozók, családtagok teljesen legitim módon élnek a szigetországban, csakúgy, mint az egyetemista diákok. Ők nem élősködők, amint azt némelyek állítják.Ön is felvette a kesztyűt, amikor feljelentette az Európai Bíróságnál a brit kormányt. Mit vár ettől a lépéstől, hiszen a britek enélkül is féllábbal kilógnak az unióból?– Ez egy külön történet, amely nem most kezdődött. A brit rendszer egyes jóléti juttatásokból kizárja a más európai országból érkezett munkavállalókat és hozzátartozóikat. Olyanokat, akik más országban ugyanolyan helyzetben nem lennének kizárva. Sok panaszt kaptunk az ilyen diszkrimináció miatt, és emiatt kezdeményezett az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást Nagy-Britannia ellen. Ez azonban nem politikai, hanem jogi vita, amit a tények alapján könnyen el lehet dönteni.A britek mégis úgy érzik, hogy „kézigránátot dobott” az uniós tagság körüli amúgy is éles belpolitikai vitákba…– Szó sincs róla. Örülnénk annak, ha a tények alapján higgadtan meg tudnánk beszélni a vitatott kérdéseket, és a partnereink nem keresnének problémát ott, ahol nincs. Évek óta kérjük a brit hatóságokat, mondják meg, szerintük hány „jóléti turista” él az országban, akik csak a segélyek miatt jöttek. Erre azonban semmiféle konkrét adatot nem kaptunk, pedig nemcsak mi, hanem például a Lordok Háza is panaszkodott ez ügyben. A politikusok és a média egy része – finoman fogalmazva – hadilábon áll a számokkal. Mi is tudjuk, hogy vannak olyanok, akik visszaélnek a jóléti intézményekkel, britek és külföldiek egyaránt. De erre hivatkozva nem lehet diszkriminálni vagy a szabad munkavállalás jogát korlátozni. A visszaélések ellen más eszközökkel kell küzdeni.Magyarországon is vita zajlik, kinek a felelőssége az, hogy több mint 500 ezer magyar külföldön vállalt munkát. Ön szerint veszít vagy nyer ezzel az ország?– Itt sem ismerjük a tényleges számokat. Az Eurostat 2012-es adata szerint tavaly 186 ezer magyar állampolgár élt más uniós tagállamban. Ez a szám azóta nyilván emelkedett, és vannak olyanok is, akik csak átjárnak dolgozni más országba és nem élnek ott életvitelszerűen, de akkor is jelentős a különbség a feltételezett számok és az Eurostat ada­tai között. Szerintem nem tragédia Magyarország számára, ha az állampolgárok külföldön vállalnak munkát, hiszen az unió lényege éppen az, hogy több jogot és több lehetőséget kínál a polgárai számára. Figyelni kell arra, hogy a hirtelen kiáramlás ne veszélyeztessen egyes szektorokat. Ha ez tapasztalható – például az egészségügyben –, akkor ott kell célzott megoldásokat keresni. Javítani kell az orvosok, ápolók jövedelmi viszonyait, jobb karrierlehetőséget kell biztosítani a számukra, és lehetővé kell tenni azt is, hogy egy fogorvos vagy egyetemi professzor egyszerre több országban vállalhasson munkát. Persze fontos, hogy külföldről a munkaerő-toborzás etikus módon történjen, ne kerüljenek például orvosok ápolói munkakörbe, de a megoldást alapvetően Magyarországon kell megtalálni. Várhatóan egyre inkább körkörössé válik a migráció, vagyis ha elmennek, idővel vissza is térnek a munkavállalók. Románia és Lengyelország esetében látjuk azt, hogy a külföldről hazautalt jövedelmek jelentősen hozzájárulhatnak az ország bevételeihez is. Tudomásul kell azonban venni azt is, hogy aki fiatalon megy el, és külföldön alapít családot, előfordul, hogy nem tér vissza. A huszadik században többször is nagy emberveszteség érte Magyarországot. A háborúk mellett a húszas években milliók tántorogtak ki a tengerentúlra, míg ’56 után 200 ezer magyar menekült el. A mai napig nem tudtuk kiheverni ezeket a veszteségeket. Így sem aggódik a jövő miatt?– Nem lehet ezekhez a példákhoz hasonlítani a mostani helyzetet. Aki ’56 után elment, évtizedekig nem jöhetett vissza. Ma nemcsak a politikai helyzet más, hanem a határok átjárhatósága és az olcsóbb közlekedési lehetőségek, köztük a fapados repülőjáratok is segítik a kapcsolattartást. Érthető, hogy a válság miatt sok félelem és szorongás tapasztalható az országokban, de nem jelent nemzeti tragédiát az, ha valaki külföldön vállal munkát, mert ma nem kell senkinek elszakadnia a családjától és a hazájától.

A politikát büntették a cseh választók

Bár az előrehozott választások kiírásakor még úgy tűnt, ezzel megoldódhat a nyár óta tartó belpolitikai válság Csehországban, a voksolás eredményeként mégis fennmaradt az instabil helyzet az országban. A kormányalakításra leginkább kompetens szociáldemokrata párt is csak 20 százalék körüli eredményt ért el, és súlyos belső megosztottsággal küzd. Emellett a protestszavazatok olyan pártokat erősítettek meg, amelyek semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkeznek.

Anglia szigorítana, az EU ellenáll

„A heti 33 ezer font haszonnal járó csalás olyan egyszerű, hogy egy gyerek is meg tudja csinálni” – írja a brit Telegraph a Nagy-Britanniában élő cseh Ferkova nővérek esetével kapcsolatban. A közelmúltban nagy port vert fel a szigetországban a súlyos gazdasági bűncselekmény, amelynek során a külföldi munkavállalóként érkező család 1 millió fonttal rövidítette meg a brit államot.

Belföld

Mélyülő árok az ellenzéki pártok között

Bár a nyilvánosság előtt igyekeznek visszafogni magukat, de a valóságban egyre mélyebb árkok kezdenek kialakulni az ellenzéki pártok, különösen az MSZP és a Demokratikus Koalíció között. Az egyik vitapont Gyurcsány Ferenc személye, akivel a szocialisták szerint nem lehet együttműködni, mert egyetlen megállapodást sem tart be. Ők viszont azt állítják, nem volt mit betartani, mert nem volt még érdemi együttműködési ajánlat sem.

Dél-Tirol a minta Székelyföldön

Sok tízezren vettek részt a Székelyek nagy menetelésén Romániában, ahol Berecktől Kökösig 53 kilométer hosszú felvonulással tüntettek a székely autonómiáért. Az összes romániai magyar párt kivette a részét a szervezésből. Istentiszteletet tartottak, kiáltványt fogadtak el, és 250 méteres zászlókat is kifeszítettek a székelyföldi autonómiát követelők, akik egyben az erdélyi magyar önrendelkezési törekvéseket akadályozó új román közigazgatási törvény ellen is tiltakoztak.

Nemzettudatosítás kormányzati hátszéllel

Bár nemes egyszerűséggel az Igazság (Veritas) elnevezést kapta a kormány legújabb történeti kutatóintézete, a történész szakma jeles képviselői szerint az új műhely sokkal inkább szolgálja a jelenlegi politika legitimizációját, mint tudományos célokat. Úgy tudjuk, az MTA Történettudományi Intézetében vihart kavart, hogy kollégáik közül többet megkörnyékeztek, vállaljanak szerepet az új intézet kialakításában.

Itt az új konkordátum

Nem tudott az ország népe együtt örülni a magyar állam és az Apostoli Szentszék képvise­lő­ivel az újabb konkordátum meg­kötésén, mivel annak cere­moniális része továbbra is rejtve hagyta a szerződés tartalmát. Pedig a nemzetközi megállapodás anyagi követ­kezményei súlyosan érintik a jövő évi költségvetés adóforintjait.

Spirituális ajándék Budapestnek

Négyméteres Mária-szobrot akar felállítani egy civil szervezet a Budai Vár Dunára néző várfokára novemberben. Nemcsak az első kerület, hanem a főváros, sőt az ország egyik legfrekventáltabb helyéről van szó, mi több, a Várnegyed a Világörökség része is. A városképi szempontból is furcsa monstrum terve, úgy tűnik, hogy gond nélkül átment minden engedélyezési fórumon.

Öncenzúrát vár a kormány

A bajai videó szolgáltatta az apropót ahhoz a Btk- módosításhoz, amelynek értelmében a jövőben börtönbüntetéssel fenyegetnék a hasonló típusú manipulációkat. A Heteknek nyilatkozó médiaszakértő szerint felesleges aktuálpolitikai jogalkotás zajlik, amely még a mémgyártást is veszélybe sodorhatja, míg a kormányoldal a normális tájékozódáshoz való jog durva sérelméről és a szerkesztőségek felelősségéről beszél a kamufelvételek kapcsán.

Hit és értékek

1700 évvel ezelőtt történt a „konstantini fordulat”

Rómában a Colosseumban megrendezett nagyszabású kiállítással emlékeztek meg Nagy Konstantin életpályájáról abból az alkalomból, hogy ezerhétszáz esztendeje, i. sz. 313-ban adta ki nevezetes milánói rendeletét, amely történelmi mérföldkőnek bizonyult. Ezzel kezdődött meg ugyanis az állam és egyház összefonódása, amely hosszú évszázadok óta egészen napjainkig tartóan egyik meghatározó eleme és egyben súlyos tehertétele az európai történelemnek. Nagy Konstantin egy sajátos uralkodótípus első képviselője, amely, bár kereszténynek hirdeti magát, cselekedeteivel, életvezetésével cáfolja azt, ugyanakkor alapvető beleszólást követel magának különböző egyházi kérdések eldöntésébe, sőt még annak meghatározásába is, hogy kik az igazi keresztények. Öröksége máig hat Európában.

HÁTTÉR

Újra szól a müezzin Egerben

Több évszázadnyi szünet után idén újra felharsant a müezzin imára hívó hangja Eger híres minaretjéből. Vajon csupán turisztikai attrakció, vagy több annál? Demir Hikmet, az egri müezzin egy kis török éttermet üzemeltetett a városban, mielőtt a városvezetés jóváhagyásával felment a toronyba, hogy napjában többször imára hívja muszlim testvéreit.

Hangulatjavító mérkőzések

Mikortól számítjuk Magyarországon a foci és a politika szimbiózisát?

Megbocsátani, de nem felejteni

 „A hallgatás kitöltötte csaknem az egész évszázadot. A kommunizmus­sal olyan rémuralom köszöntött ránk, mint amilyen a Horthy-rendszerben sem volt soha. Mindenki figyelt mindenkit – és jelentett –, s még azt is tudták rólunk, hogy másképp vettünk levegőt, ezért is jobban tettük hát, ha hallgattunk. Egy emberöltő elteltével aztán, amikor a meg­szállóink hazamentek, és bátran elmondhattunk volna bármit, nem volt kinek elmondani. Minden olyan régen történt, hogy nem érdekelt senkit, és mi is alig maradtunk már”– írja Kováts Judit Megtagadva című regényében (Magvető Könyvkiadó, 2012), amely azoknak az asszonyoknak a történeteit adja vissza, akik ugyanúgy a háború áldozatai voltak, mint a harctéren elesett katonák. A Nyíregyházán élő történész, író az oral history elkötelezett művelőjeként huszonhárom interjúalanya val­lomásából írta meg brutálisan szép „lányregényét”, melynek mottójául Malakiás prófétát választotta: „És feltámad néktek az igazság napja”.

Szegény anyám, ha látnám

Tomi 25 éves, az ELTE történészhallgatója, Beatles-rajongó, a kőbányai zeneiskola gitár szakosa, a Muzsikus Rádió műsorvezetője. Vak. Pontosabban „gyengédlátó”. Édesanyja, Sándor Erzsi újságíró most könyvet írt történetükről. „Nem tudom, hogyan kell sérült gyereket nevelni. A tapasztalatok levonására nekem mindössze egy vak fiú adatott. Nem tudtam, jó-e az út, amin járok, azt sem, hová tart, vezet-e egyáltalán valahová. Csak azt tudtam, hogy a cső végén egy szabad, bátor, önálló srácnak kell majd kijönnie” – írja. 

Társadalmi fertőzés

A válás nehéz dolog – sokkal kevésbé nehéz azonban, ha mások is csinálják. Így tehát a házasságunk állapota, vagy az, hogy döntést hozunk a házasság felbontásáról, nemcsak a mi életünkre lehet döntő hatással, hanem a barátainkéra is – és viszont. Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint a válásra úgy kellene tekinteni, mint egy gyorsan terjedő járványra, ugyanis gyilkos kórként megfertőzheti még a távolabbi baráti kapcsolatokat is.

Szegények parcellája

A temetkezési ipar soha nincs válságban. Mondhatni, tuti biznisz, mint a halál. Egy átlagos temetés több százezer forintba kerül, a jövő év elejétől bevezetésre kerülő  „szociális temetés” azonban újdonságnak számít: a költségeket nem a gyászoló rokon, hanem az állam (adófizetők) és egyes intézmények fizetik. Feltéve, hogy a hozzátartozó vállalja a rá háruló kötelezettségeket, így például ő ássa meg az elhunyt rokon sírját.

KÁVÉSZÜNET

Van Gogh a Cityben

A digitális technológia és a 19. század végi művészet házasítására Budapest egyik ütőerén, a Váci utcában látunk érdekes példát. A sok országot bejárt Van Gogh Alive multimédiás kiállítás a tragikus sorsú festő utolsó évtizedének történéseit és alkotásait mutatja be háttérzenékkel, mozgóképes betétekkel, falra és földre írt szövegrészletekkel.

Jótól jót tanulni

Ez a latin közmondás a névadója annak a 2013-ban alapított Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért díjnak, amelyet a tehetséggondozásban nyújtott sokéves és kiemelkedő munkásságukért ítéltek oda magyarországi és határon túli pedagógusoknak. A kitüntetettek között volt Aszalós Szilvia, a Bornemisza Péter Gimnázium testnevelő tanára, a SZPA FC tornaszakosztály edzője is.

A lottónyeremény nem boldogít

3 milliárd forinttal lett gazdagabb a magyar ötös lottó nyertese az ősz elején. A bulvársajtó szin­te kész tényként tálalta, hogy a Kelet-Magyarországról származó nyertes napok óta öröm- és alkoholmámorban úszva ünnepli hirtelen jött szerencséjét. Habár utóbb kiderült, hogy hoaxról (internetes álhír) van szó, egy biztos: egy korábban átlagos civil életét bizony fenekestől felfordítja egy ekkora bevétel. A nyertesek szinte kivétel nélkül szórják a pénzt és nem tudják hosszú távon a lehető legtöbbet kihozni a vagyontömegből, de az sem megy ritkaságszámba, ha hajmeresztően viselkednek.

Újjászületett a legendás hírűűvonyarci Taverna

A taverna olasz szó, azt jelenti: kiskocsma, kifőzde, kocsma, étterem, rusztikus vendéglő, ételek, italok fogyasztására alkalmas pincehelyiség. Ezt a nevet adta a vonyarcvashegyi borospincének Lady Mary Hamilton, a keszthelyi kastélyban élő Gróf Festetics Tasziló felesége. Sokáig így is hívták, „a vonyarci Taverna” – ma már a Hotel Zenit négycsillagos szállodával alkot szerves egységet, a neve pedig Festetics Helikon Taverna borászati és gasztronómiai kiállítótér.

Ahol a természet valóság

Gyógyhely? Barlangok? Erdei kirándulások? Biciklitúrák? Tavi csónakázás? Ahol a közeli természet, a jó levegő, a vidé­ki csend rögtön áthangol? A kérdésekre igen a válasz, mert az egykor fazekasságáról ismert Magyarhertelend sokszínű és különleges. Napjainkra – termál-vizének köszönhetően – impozáns üdülőövezetté és kedvelt fürdőhellyé fejlődött az elmúlt évtizedek során. Mi több, a környék is izgalmas és változatos programokat nyújt.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!